Sanghaj város történetének, gazdaságának és látnivalóinak bemutatása
Sanghaj múltja és jelene
A jelenleg 6341 km2 alapterületű és közel 24 milliós, tartományi jogosítványokkal rendelkező Sanghaj sohasem volt tipikus kínai város: számos alkalommal modellként szolgált Kína számára a modernizáció és a nyugati típusú városi fejlődés terén.
A Jangce és a Huangpu folyók találkozásánál, a hatalmas tölcsértorkolat bejáratánál épült kikötőváros helyén a 19. század közepéig csupán kis halászfalu állt, amely földszintes vályogházaival nem sokban különbözött más kínai tengerparti településektől. A külföldiek megjelenése és letelepedése döntő változást hozott. Az első ópiumháborút lezáró, 1842-ben megkötött nankingi szerződés értelmében a britek és a franciák a város egy részét magukénak tudhatták.
A nyugati civilizáció jelenlétének következtében Sanghaj a leggyorsabban urbanizálódó kínai településsé vált, noha a XX. század elejére az egymillió sanghaji lakosnak csupán egy százaléka volt külföldi. Kínaiak és külföldiek együtt, de egymástól mégis teljesen elkülönülve éltek. A külföldiek lakta negyedekben az utcákat 1865-től gázlámpák világították meg, a lakásokban 1881-től volt telefon, 1882-től villanyvilágítás, 1883-tól pedig vezetékes víz. Az első automobil 1901-ben jelent meg a város utcáin (az autó tulajdonosát, bizonyos Leinz urat magyarként tartják számon a kínai történelemkönyvek). A külföldi jelenlét központja a Huangpu rakpartján a Bund volt, ahol máig birodalmi hangulatot idéző, neoklasszicista épületek sorakoznak. A Brit Konzulátus, a Hongkong and Shanghai Bank székháza és a Vámház a britek gyarmati hatalmának szimbóluma volt.
Az első világháborút követő évtizedben Sanghaj modern gyáriparral rendelkező, zajos, négymillió lakosú világvárossá, a világ ötödik legnagyobb kikötőjévé fejlődött. Itt bonyolódott a kínai külkereskedelem közel fele, itt működött a legtöbb bank. A britek koloniális stílusú épületei továbbra is meghatározták a Bund arculatát, de az új építkezések már az új stílust, a New York és Chicago modern arculatát jellemző art deco-t honosították meg Sanghajban is.
Az 1930-as években Sanghaj arculatának egyik meghatározó építésze magyar volt. Hudec László (ld. Hudec Lászlóról és sanghaji örökségéről fejezet) 1920-ban került Sanghajba, ahol először egy amerikai cégnél dolgozott, majd 1925-ben saját vállalatot alapított. A Hudec Tervezőiroda Sanghajban 65 épületet tervezett: kórházat, templomot, színházat, mozit, egyetemet, lakóházakat. A század első felének legmagasabb sanghaji épülete szintén Hudec munkája: az 1934-ben épült, 83,8 méter magas, 22 emeletes Park Hotel egész Kelet-Ázsia legmagasabb épülete volt a két világháború között.
Sanghajban a századforduló óta jelentős – részben zsidó gyökerű – magyar közösség élt. Nagy szerepük volt az 1920-as években az orosz fogságból menekült magyar hadifoglyok hazajuttatásában. Sanghajban 1930-1948 között magyar tiszteletbeli konzul működött: Komor Pál, aki a kommunista csapatok sanghaji bevonulása előtt az Egyesült Államokba emigrált.
1949-et, a Kínai Népköztársaság megalakulását követően a nyugati típusú fejlődés megszakadt, a térség elsődleges kereskedelmi és pénzügyi központja Hongkong lett.
Az újabb nyitás az 1990-es évek elején következett be, amikor a kínai vezetés úgy döntött, hogy Sanghajt ismét megnyitja a nyugati tőke és technológia előtt, és azt újfent Kína pénzügyi és kereskedelmi központjává formálja. A városban azóta egymást érik az építkezések, a teljes infrastruktúrát modernizálták. A közlekedés gondjait magas vezetésű autóútrendszerrel, új hidakkal, a folyó alatt átvezető alagutakkal, magas színvonalú metróval (az első szakaszt 1994-ben adták át, ma a világ leghosszabb, több mint 600 km-es hálózata és 2020-ig további 5 vonalat terveznek átadni), magas pályás vasúttal, illetve a repülőteret a metró végállomásával összekötő, a világon egyedülálló hosszúságú mágnesvasúttal oldották meg, melynek utazósebessége 431 km/h. Emellett a város ebben az évben kezdi meg a teljesen megszüntetett villamos hálózat újjáélesztését. A tervek szerint a hálózat hossza 2020 utánra már meg fogja haladni a jelenlegi világelső Melbourbe-i villamoshálózat nagyságát.
Sanghaj élen jár a smart city megoldások fejlesztésében is. Ez többek között kiterjed a pihenő-, tömegsport és parkövezetek drasztikus növelésére (előírás szerint minden lakosra 13 nm2 – nyi zöld terület kell jusson), a városi életet segítő okostelefonos megoldásokra, a mágnesvasúttól a metrón át a taxikig terjedő egységes utazókártya bevezetésére és a kerékpáros közlekedés elterjedésének támogatására is.
A Huangpu folyó keleti partján elképesztő gyorsasággal fejlődik a Pudong városrész. Ott, ahol két évtizede még rizsföldek és zöldségeskertek voltak, ma tizenegy sávos főút mentén található a 468 méter magas "Kelet Gyöngye" és a csupa üveg, csupa acél felhőkarcolók erdejéből is kiemelkedő, 492 méter magas, 101 emeletes World Financial Center torony, valamint a 2016-ban nyíló Shanghai Tower a maga 632 méterével. Az a két torony jelenleg a világ második és harmadik legmagasabb épületének számít a dubai Burdzs Kalifa után.
A város két nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, amelyek közül a pudongi légikikötőt a világ egyik legszínvonalasabbjaként tartják számon. A személyforgalom számára 2011 nyarán megnyitott Peking-Sanghaj vasútvonal a leghosszabb egyben átadott nagysebességű vasútvonal a világon, a leggyorsabb járatok a két város közötti utat megállás nélkül 3 óra 58 perc alatt teszik meg.
Sanghajban 1988 és 1990 között magyar főkonzulátus működött, amelynek újranyitására 2004-ben került sor.
Sanghaj gazdasága
Sanghaj Kína gazdaságilag egyik legfejlettebb városának tekinthető, az ázsiai ország üzleti, pénzügyi központja és a külföldi működő tőke kedvelt célpontja. Itt található a világ egyik legnagyobb forgalmat bonyolító kikötője. A külföldi multinacionális nagyvállalatok jelentős része már Sanghajba telepítette kínai, illetve kelet-ázsiai regionális központját.
Sanghajban a szolgáltatási szektor (logisztika, biztosítás, bank, stb.) az országos átlagnál jóval gyorsabb ütemben fejlődik. A várost fenntartható, stabil fejlődés jellemzi: 2015-ben 6,9%-os GDP növekedést ért el, ami megegyezik az országos GDP növekedés mértékével. Az idei év vonatkozásában Sanghaj 6,5-7% közötti gazdasági növekedésre számít.
A kirajzolódó tendenciák alapján a kelet-ázsiai metropolisz gazdaságának bővülési üteme fokozatosan lelassul, szerkezete átalakul. Sanghaj 2015-re vonatkozó fontosabb gazdasági mutatószámai - az előző évhez viszonyítva - a hivatalos kínai források alapján a következők:
• a város gazdaságának (GDP) növekedése 6,9%-os volt 2015-ben (Q1-Q3: 6,8%; Q4: 7,2%), amely elhanyagolható mértékű csökkenést jelent a 2014-es év 7%-os mutatószámához képest;
• éves gazdasági teljesítménye 2015-ben elérte a 2490 milliárd RMB-t (380 milliárd USD), az összeg 67,8%-a a szolgáltatási szektorból származott, ami növekedést jelent a 2014-es 64,8%-os adathoz képest, jelezve a sanghaji gazdaság strukturális átalakulását;
Megjegyzendő, hogy a pénzügyi szolgáltatások szektora az év második felében tapasztalható tőzsdepiaci turbulenciák ellenére 405,2 milliárd RMB-t (62,43 milliárd USD) termelt, így összességében jól teljesített, köszönhetően az év első felében meredeken felfelé ívelő tőzsdei adatoknak. A 2016-os év vonatkozásában - a Shanghai Composite év eleji gyengélkedése alapján - nem prognosztizálható hasonlóan kedvező eredmény, a tavalyi dinamikus felfutás az idén nem fog megismétlődni.
• 2015-ben a termelői ágazatból 794 milliárd RMB (122 USD) származott, az agrárszektorból pedig 10,9 milliárd RMB (1,67 milliárd USD);
• az ipari termelés 0,8%-kal csökkent 2014-hez képest, a 6 vezető iparágban (ipari finomítás, gépipar, információtechnológia, gyógyszeripar, acélipar, autógyártás) 0,2%-os visszaesés volt megfigyelhető;
• az állóeszköz-beruházások 5,6%-kal növekedtek, ami a 2014-es 6,5%-os növekedési értékhez képest visszalépést jelent;
• a kiskereskedelmi forgalom bővülési értéke 8,1% körül alakult, ami kis mértékben elmarad a 2014-es év 8,7%-os növekedési adatától;
• az ingatlan célú beruházások 8,2%-kal növekedtek, ami visszalépés a 2014-es 13,7%-os bővüléshez képest, azonban az ingatlaneladásoknál 16,6%-os bővülés volt megfigyelhető, 3,5%-os áremelkedéssel az újépítésű, valamint 4%-os drágulással a használt ingatlanok esetében;
• a fogyasztói árindex 2,4%-kal emelkedett;
• Sanghaj a tavalyi év során 596 600 új munkahelyet teremtett, az álláskeresők száma pedig 248 100 volt;
• az éves átlagfizetés Sanghajban 2015-ben 49 867 RMB (7683 USD) volt, ami 2014-hez képest 8,5%-os emelkedést jelent;
• az export 5,3%-kal csökkent 1200 milliárd RMB-re (184 milliárd USD), míg az import 0,5%-kal emelkedett 1600 milliárd RMB-ig (246 milliárd USD), tehát a város kereskedelmi összforgalma 2015-ben 2800 milliárd RMB (430 milliárd USD) körül alakult;
• a közvetlen külföldi befektetések 1,6%-kal növekedtek
• Sanghaj költségvetési bevételei 13,3%-kal, a közkiadások pedig 19,5%-kal növekedtek;
A Sanghaji Szabadkereskedelmi Övezet (Free Trade Zone) 2013 szeptemberében kezdte meg működését. Célja, hogy Sanghaj egy évtizeden belül felvegye a versenyt Hongkonggal, majd Szingapúrral is, mint nemzetközi kereskedelmi, pénzügyi és logisztikai központ. A város Pudong kerületéhez tartozó övezetben egyszerűsített eljárással alapítható külföldi vállalat, vám- és adómentesen szállíthatók be külföldi áruk és nyújtható számos szolgáltatás.
A tartományok gazdasága
Információk Zhejiang, Jiangsu, Anhui és Fujian tartomány gazdaságáról.
A Sanghaj várost és a környező tartományok egyes részeit magába foglaló régiót más néven a Jangce folyó deltavidékének is nevezik. Az elmúlt években növekedett a magyar vállalatok érdeklődése e régió iránt, ami a következő okokra vezethető vissza:
• Itt található több olyan multinacionális vállalat termelőbázisa, amely Magyarországon is rendelkezik leányvállalattal. A térségben gyártott alkatrészek kerülnek beépítésre a Magyarországon előállított termékekbe.
• A Jangce deltavidékével folytatott kereskedelem a magyar-kínai árucsere 40 százalékát adja.
• A régió elektronikai és gépipari nagyvállalatai érdeklődőek kelet-közép-európai befektetési lehetőségek, eladás, illetve bérgyártás iránt.
• Sanghaj mellett Zhejiangban és Jiangsuban minden évben több jelentős nemzetközi vásárra és szakmai kiállításra kerül sor. A részvétel ezeken a rendezvényeken jó lehetőséget biztosít magyar vállalatok számára a kínai piacon való megjelenéshez.
• Anhui tartomány a tengerparti övezeteknél jóval kedvezőbb befektetési lehetőségeket kínál.
• A Jangce deltavidékének fejlesztési projektjei jó lehetőséget kínálnak a magyar befektetőknek is.
Fontosabb sanghaji látnivalók
Pudong Kerület
A Huangpu-folyó két fő részre osztja Sanghaj várost: Pudong (Kelet-Pu) és Puxi (Nyugat-Pu) városrészekre. A 20. század közepén a Huangpu-folyó keleti partján fekvő Pudong kerület még a város legszegényebb negyede, piszkos utcák és bordélyok kusza útvesztője volt. Amióta a sanghaji kormány 1990-ben a kerületet különleges gazdasági övezetté nyilvánította, a világ egyik legnagyobb építési területévé vált. Pudong kerületet jelenleg már Sanghaj gazdasági központjaként tartják számon, hatalmas felhőkarcolóiba Kína és a világ legnagyobb cégei helyezték el székhelyüket.
Shanghai World Financial Center – más néven a „Sörnyitó”
A „Sörnyitó” az elnevezését sajátos kialakítású felső épületrészéről kapta. A trapéz alakú nyílás feladata, hogy csökkentse a szélerő felhőkarcolóra gyakorolt hatását, miközben az érdeklődők üvegfolyosón sétálhatnak benne az alant elterülő város feledhetetlen látképében gyönyörködve. A 492 méter magas építmény mára Sanghaj egyik legmeghatározóbb jelképévé vált. A nagyközönség számára a 100. emeletig (474 méter) látogatható az irodáknak, kiállítótermeknek, éttermeknek is helyet adó monumentális épület.
The Oriental Pearl TV Tower - Kelet-Gyöngye Torony
A 468 méter magas Kelet-Gyöngye TV Torony Ázsia negyedik, a világ hatodik legmagasabb tornya, amely már Sanghaj szimbólumává vált. Az épületből megcsodálható Sanghaj városa, és akár vacsora is elfogyasztható a 267 méter magasan lévő forgó-étteremben.
Shanghai Tower Building
Sanghaj legmagasabb épületét, a 632 méter magas és 127 emeletes Shanghai Tower-t 2008-ban kezdték el építeni, az építkezések 2016-ban fejeződtek be. A Shanghai Tower a világ második legmagasabb épülete a dubaji Burj Khalifát követően, valamint az épületben található a világ leggyorsabb liftje.
Bund
A Huangpu-folyó nyugati partján elterülő, Pudong kerülettel szemben elhelyezkedő Bund a külföldiek sanghaji jelenlétének történelmi központja. A Bund huszonnégy különböző magasságú, klasszikus, gótikus, reneszánsz, modern, eklektikus és más, összesen tizenhét stílusjegyet magán viselő épülete az 1930-as éveket követően vajmi keveset változott. Többek között ennek is köszönhető, hogy e negyed valóságos nemzetközi építészeti múzeumként vonult be a köztudatba, és e minőségében maradt fenn mind a mai napig.
Nanjing utca és Fuzhou utca
A Bundtól nyugatra elnyúló Nanjing utcát tartják Sanghaj első számú vásárlóutcájának, ahol a világ összes vezető márkája megtalálható. Végigsétálva a sanghaji „Váci utcán”, kiérünk a Nép Parkjába, azon túl pedig a Nyugat-Nanjing utca folytatódik további áruházakkal, mozikkal, színházakkal és szépségszalonokkal. A Nanjing-sétálóutcával párhuzamosan fut az 1453 méter hosszú „Fuzhou út – a Kultúra utcája”. Itt elsősorban könyves-, zene- és régiségboltok találhatók.
Jüjüan kert (Örömök kertje)
Sanghaj legismertebb klasszikus kertje, amely az Óváros észak-keleti részén fekszik öthektáros területen. A kertben közel harminc kiemelkedő látványosság található; ezek közül említést érdemel a Ming dinasztia korának leghíresebb sziklakertje (Grand Rockery), amely 400 éves múltra tekint vissza. A látogatók által legkedveltebb hely az 1709-ben épült ún. belső kert, amelyet kidolgozottsága és gazdag díszítése miatt a Jangce-folyó építészeti kincseként tartanak számon.
A Nép Parkja (People Square)
Sanghaj központja, amely a Nanjing sétálóutca nyugati végén helyezkedik el, 1949 előtt a Nagy Lóverseny pálya volt itt található, amit a kommunista hatalomátvétel után átalakítottak. Ez a tér ad helyet egyebek mellett a Sanghaji Önkormányzat, a Sanghaji Nagyszínház, a Sanghaji Múzeum, a Sanghaji Városfejlesztési Kiállítás, valamint a Hudec László magyar építész által tervezett Park Hotel épületének.
Jing’an Templom
A Jing’an Templom („a Nyugalom Temploma”) az ősök tiszteletére végzett szertartások kedvelt helyszíne volt a történelem során. Az 1930-as években Sanghaj leggazdagabb buddhista templomaként tartották számon, majd a kulturális forradalom alatt bezárták. Újranyitása óta ez Sanghaj egyik legforgalmasabb buddhista szentélye.
Jáde Buddha Templom
Sanghaj nyugati felében, egy modern és nyüzsgő városrészben található a jelenleg is működő Jáde Buddha Templom. Az eredeti templomot 1882-ben építették azzal a céllal, hogy helyet kapjon benne a két jádekőből készült, különleges hangulatot árasztó Buddha szobor, amelyeket a legenda szerint egy Huigen nevű szerzetes hozott saját hátán Burmából. A templomot egy felkelés során lerombolták, azonban a szobrok épségben maradtak. Az új épület 1928-ban készült el.
Francia koncesszió
A hajdani francia koncessziós terület az Óváros nyugati peremétől az Avenue Haig-ig terjed. A sugárutakkal, boltokkal és kávézókkal teli negyedben egykor főleg emigráns oroszok és kínaiak laktak. Saját elektromos hálózattal, rendőrséggel és bírósággal rendelkezett. A koncessziós terület a butikok, édességboltok, divatszalonok és bárok által szegélyezett, élénk Huaihai út és az elegáns Jinjiang Hotel köré összpontosul. A környező utcák klubjaiban pezsgő éjszakai élet zajlik.
