V4 Nyilatkozat Európa Jövőjéről


A visegrádi országok megerősítik közös megközelítésüket az Európa Jövőjéről folyó vitához, melyeket a pozsonyi és római állam- és kormányfői találkozók előtt kiadott deklarációikban kifejtettek, valamint megerősítik a Pozsonyi Ütemterv és a Római Nyilatkozat iránti támogatásukat. A visegrádi országok üdvözlik az Európa Jövőjéről szóló vitát, mivel hiszik, hogy az EU a legjobb keretrendszer a külső és belső kihívások kezelésére. Készek és elkötelezettek vagyunk a Vezetői Ütemterv mentén, a konszenzuson alapuló munkára annak érdekében, hogy az EU egységét megerősítsük és megelőzzük a széttöredezését. Ebben a szellemben hangsúlyozzuk a következők fontosságát:


1. ELÉRT EREDMÉNYEK MEGÓVÁSA – Hiszünk abban, hogy az Európai Unióban a reflexiós időszaknak folytatódnia kell és az előző generációk erőfeszítései nyomán létrehozott, meglévő alapokon kell nyugodnia. Arra kell fókuszálnunk, hogy hogyan terjeszthetjük ki az integrációt új területekre, amelyek megerősítik biztonságunkat és versenyképességünket az iparosításnak is köszönhetően, vagy hogyan mélyítsük el azokon a már létező területeken, mint a Gazdasági és Monetáris Unió. Azonban az elsődleges célunk az integráció kézzelfogható vívmányainak és eredményeinek megóvása kellene, hogy legyen. Az alapvető eredményeket meg kell őriznünk. Vissza kell állítanunk a schengeni rendszer rendes működését, valamint vissza kell szereznünk a külső határok feletti irányítást. Ugyanígy meg kell védenünk és tovább kell fejlesztenünk a négy szabadság elvére alapuló belső piacot, melynek szerves része a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása. Ezek épp oly fontos oszlopai az Egységes Belső Piacnak, mint az áruk vagy a tőke. A belső piac integritásának megőrzése és megerősítése prioritás kell, hogy maradjon, csakúgy, mint annak további fejlesztése és a digitális kor kihívásaihoz való igazítása. Fent kell tartanunk az Unió nyitottságát a Nyugat-Balkán irányába történő további bővítésekre. Ezeken felül módot kell találnunk arra, hogy erősítsük az Unió szerepvállalását azon támogatások tekintetében, melyeket keleti szomszédjainknak nyújtunk az európai normáknak való megfelelés felé vezető ösvényen.


2. EGYSÉG A SOKFÉLESÉGBEN – Egy erős és hatékony EU kialakítása áll érdekünkben. Fent kell tartanunk és meg kell erősítenünk az Unió egységét, miközben tiszteletben tartjuk a közös európai értékeinket, valamint a tagállamok identitását és sajátosságait. Az erős Európát csak erős tagállamok alkothatják, melyeket olyan hatékony EU-s intézmények támogatnak, amelyek a feladataikat a Szerződésekben meghatározott kompetenciáik alapján látják el. Az EU-s intézményeknek minden tagállamot egyenlően kell kezelniük és szigorúan a Szerződésekben lefektetett kompetenciáik keretein belül kell eljárniuk. A tagállamok jogát olyan belső reformok végrehajtására, amelyek saját kompetenciájuk részei, tiszteletben kell tartani.


3. INKLUZÍV VITA A JÖVŐBELI LÉPÉSEKRŐL – Az Unió evolutív és átalakító megközelítései közötti megfelelő arány fenntartását javasoljuk. A létező jogi keretek tiszteletben tartásából kell, hogy kiinduljunk a következő lépések megtételekor. Megfogalmaztunk egy közös víziót a jövőről Pozsonyban, majd Rómában. Ennek alapján a témában az EU27-eknek kell egy széleskörű és inkluzív vitát lefolytatnia a jövőről.


4. VERSENYKÉPESSÉG – Meg kell erősítenünk az Unió versenyképességét a belső és globális viszonylatban is. A digitalizáció, innováció, az emberi erőforrások fejlesztése és a vállalkozókra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése mind elérhető a nemzeti és európai szintű szakpolitikák közötti szinergiák növelésével. A torzítatlan verseny a belső piacon az Unió legfontosabb hozzáadott értéke lehet ezekhez az erőfeszítésekhez. Meglátásunk szerint a kohéziós politika a belső piaci versennyel kiegészítve hozzájárul a tagállamok közötti kívánt társadalmi és gazdasági konvergencia megteremtéséhez, amely az egész EU számára előnyös. Ezt a célkitűzést a következő MFF során is érvényesíteni kell. Továbbá tekintve, hogy a világgazdaság rohamosan digitálissá és adatközpontúvá válik, szükségünk van egy összekapcsolt Digitális Egységes Piacra. Csak így lesz képes az EU alakítani a digitális átalakulást és maximalizálni annak előnyeit. Az új kihívások és politikák mellett megfelelő finanszírozást kell biztosítani a meglévő és Szerződésben lefektetett kohéziós politikának. A Közös Agrárpolitika, kiegészítve egy ambiciózus, de kiegyensúlyozott EU kereskedelempolitikával, folytonosan meghatározó szerepet játszik a fenntartható európai élelmiszer előállításban, a vidéki társadalom fejlesztésében.


5. DEMOKRATIKUS LEGITIMÁCIÓ – A Szerződésekben lefektetett intézmények közötti egyensúly a legfontosabb kiindulópontja a jól működő, demokratikus és legitim Európai Uniónak. Az Európai Tanács fent kell, hogy tartsa kulcsszerepét az általános politikai irányvonalak és prioritások kijelölésében, beleértve az Európa Jövője vitát is. Az állam- és kormányfők által hozott döntéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni a jogalkotási folyamat alsóbb szintjein. A 2014. júniusi európai tanácsi következtetések alapján továbbra is foglalkoznunk kell az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor követendő eljárással. Amikor februárban a kulcsfontosságú Intézményi kérdésekkel foglalkozunk, kiváltképp a Listavezető mechanizmusával a viták végeredményének teljes összhangban kell lennie a Szerződésekkel és nem áshatja alá a jelenlegi egyensúlyt az EU intézményei, valamint a tagállamok között. Ebből a nézőpontból nem értünk egyet a transznacionális listák létrehozására vonatkozó javaslattal. Meg vagyunk győződve arról, hogy az európai parlamenti helyek számát csökkenteni kell. Ahogy az a Szerződésekben is szerepel, a tagállamok jogalkotási és politikai folyamatok feletti kontrollja érdekében az EU-nak követnie kell a szubszidiaritás elvét. Meg kell fontolnunk, hogy hogyan lehet a vitális nemzeti érdekek védelmét a jelenlegi szavazási szabályok alapján biztosítani, nem feledve, hogy az Európai Tanácsnak kell kényes ügyekben a vitarendezés pártatlan fórumául szolgálnia. Olyan ügyekben, amelyek stratégiai nemzeti érdeket érintenek bármely tagállamot megillessen az a jog, hogy az Európai Tanács egyhangú döntését kérje. Az EU egysége kell, hogy legyen a fő célunk. Az EU jogalkotási folyamata demokratikus legitimációjának alapja és megerősítésének kiindulópontja lehet a nemzeti parlamentek demokratikus kontrollja a piros lapos rendszer bevezetésével. Az európai polgárok és a brüsszeli központú intézmények közötti távolságot csökkentenünk kell, és készek vagyunk széleskörű nyilvános párbeszédet folytatni az európai jövőnkről a nemzeti gyakorlatainknak megfelelően.
6. ÁTFOGÓ MIGRÁCIÓS STRATÉGIA EURÓPA BIZTONSÁGÁÉRT – A migrációs válság több mint két éve formálja az európai polgárok életét, máig megoldatlan kihívásokat teremtve a nemzeti migrációs és biztonságpolitikák számára. A válság következményeképp az EU-nak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie, mint a külső határok védelmének garantálása és a különbségtétel a valódi mendékkérők és az illegális és gazdasági migránsok között. A tapasztalataink azt mutatják, hogy csak a konszenzussal elfogadott megoldások hozzák a legjobb eredményeket a gyakorlatban és képesek hatékonyan reagálni a válságra. Jelentős része ezeknek a megoldásoknak a migrációs politika külső aspektusainak keretén belül valósult meg, kiemelve a származási és tranzit országokkal való együttműködés szükségességét. Most jött el az idő arra, hogy kialakítsunk egy fenntartható konszenzust egy átfogó megközelítésről a migrációs és menekültügyi politikákhoz. A közös tapasztalataink alapján a válság minden átfogó megoldást azzal a céllal kell kialakítani, hogy ne megosszuk, hanem megelőzzük az Európára háruló migrációs nyomást. Ezért járultunk hozzá a líbiai határvédelemhez 35 millió euróval. A visegrádi országok hozzá fognak járulni az átfogó migrációs stratégiáról szóló vitához, amely a hatékony, felelős és betartatható külső határvédelem elvére épül a kötelező kvóták alkalmazásának elkerülése érdekében, amelyek nem bizonyultak hatékonynak és már eddig is megosztották Európát.